A BOLYAI JÁNOS MATEMATIKAI TÁRSULAT

      *módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

ALAPSZABÁLYA

I. Általános rendelkezések

 

1.§.

 

(1) A Társulat neve: Bolyai János Matematikai Társulat

    A Társulat neve angolul: Janos Bolyai Mathematical Society

    A Társulat neve franciául: Société Mathématique János Bolyai

    A Társulat neve németül: János Bolyai Mathematische Gesellschaft

(2) A Társulat a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (továbbiakban Szövetség) tagegyesülete.

(3) A Társulat a Nemzetközi Matematikai Unió (International Mathematical Union, rövidítve: IMU) és az Európai Matematikai Társulat (European Mathematical Society, rövidítve: EMS) tagja.

(4) A Társulat a Küldöttgyűlés hozzájárulásával tagja lehet más hazai és nemzetközi tudományos szervezetnek is.

(5) A Társulat az 1891-ben alapított „Mathematikai és Physikai Társulat” tevékenységét folytatja.

(6) A Társulat pecsétje: köriratban „Bolyai János Matematikai Társulat”.

(7) A Társulat székhelye: 1055. Budapest, Falk Miksa utca 12.I/4.  működési területe: országos

(8) A Társulatot a Fővárosi Bíróság az 1989. évi II. tv. 15.§-ának (1) bekezdése alapján 397. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.

 ( 9 ) A Társulat jogállása: közhasznú.

 (10) A Társulat, *mint önálló jogi személy működik, megfelel *a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseinek.

­*(11)   A Társulat közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik és megfelelő társadalmi

támogatottsága mutatható ki azáltal, hogy a hatályos civiljogi jogszabályoknak (2011. évi CLXXV. törvény) megfelelően a gazdálkodása során évente biztosítja az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egynek a teljesülését:

(1)     a megfelelő erőforrások tekintetében:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

(2)     a megfelelő társadalmi támogatottság tekintetében:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezet-nek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások a két év átlagában el-érik az összes ráfordítás felét.

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

*(12) A Társulat első vezető tisztségviselője: A Társulat elnöke: Katona Gyula /lakhelye: 1145. Budapest, Mexikói út 31/A sz.

*(13) A Társulat honlapjának  címe:  www. bolyai.hu 

* (14) A Társulat adószáma:19815613-2-41

*(15) A Társulat statisztikai számjele:19815613-9412-529-01

*(16) A Társulat bankszámláját vezető pénzintézet és bankszámlaszáma: Kereskedelmi és Hitelbank

  Zrt., 1051. Budapest, Arany János u. 20., 10200830-32310243-00000000

 

II.  A Társulat célja és tevékenysége

 

2.§

 

(1) A Társulat a Magyar Köztársaság *Alaptörvényének szellemében az alábbi célokat követi:

    Elősegíti:

a)      a matematikai tudományos kutatásokat;

b)      a matematika széleskörű alkalmazását;

c)      a matematika oktatásával kapcsolatos kérdések megoldását;

d)      a matematika népszerűsítését;

e)      a matematikusok és a matematikát tanítók szakmai tájékozódását és érdekvédelmét.

(2) E célok megvalósítása végett a Társulat

a)      szervezett lehetőséget biztosít matematikai eredmények ismertetésére, népszerűsítésére, a matematika elvi kérdéseinek tudományos elemzésére, időszerű tudomány- és oktatáspolitikai kérdések megvitatására;

b)       pedagógus továbbképzést, matematikai táborokat szervez, kongresszusokat, kollokviumokat stb. rendez önállóan vagy más szervekkel együtt;

c)      fenntartja és működteti az Erdős Pál Nyári Matematikai Kutatóközpontot (Erdős Központ);

d)      kiadja a Combinatorica-t, valamint az Akadémiai Kiadóval közösen a Periodica Mathematica Hungarica folyóiratot és más matematikai folyóiratokat, szakkönyveket szerkeszt és ad ki, támogatja a szakirodalmi tájékoztatást;

e)      megvitatja, és társadalmi úton elősegíti matematikai életünk kérdéseinek megoldását, és ennek érdekében szükség esetén javaslatokat dolgoz ki állami szervek részére, illetve ezek felkérésére szakvéleményt ad;

f)        felkutatja a matematikai tehetségeket, előmozdítja továbbképzésüket, tanulmányi és emlékversenyeket szervez, pályadíjakat és emlékdíjakat tűz ki;

g)      kiépíti és ápolja a tudományos és pedagógiai kapcsolatokat külföldi hasonló egyesületekkel, intézményekkel, reciprocitási egyezmények kötését is beleértve;

h)      a fenti célokat elősegítő alapítványokat hoz létre, és működtet;

i)        oktatási tevékenységet végez.

A fentiek közül a 2.§ (2) a.,b.,c.,d.,f., i bekezdésében felsorolt tevékenységek  a 2011. évi CLXXV. törvény 2.§.20. pontja szerint közhasznú tevékenységek.

A Társulat a közhasznú tevékenységeket közfeladatként látja el,

amelyek közül  a 2.§ (2) bekezdés a.,b.,c.,i pontjaiban foglalt tevékenységek a  felnőttképzésről szóló 2011.évi CI törvényhez kapcsolódnak, amelynek 1.§ szerint az állam a törvény keretei között mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot. A Társulat a Matematikai Tanárok „Rátz László” vándorgyűlése: a közoktatásban matematikát oktatók szakmai, szakmódszertani, didaktikai továbbképzési programja alapítására és indítására az Oktatási és Kulturális Minisztérium OKM-4/50/2009. sz. alapítási és indítási engedélyével rendelkezik. A pedagógus-továbbképzési program engedélyezése a pedagógus továbbképzésről szóló 277/1997 (XII.22.) Korm. R. 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek való megfelelőségén alapul, amely szerint csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, melynek programját az e rendeletben meghatározott eljárás keretében az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta, és a program alkalmazására engedélyt adott.

d) pontjában foglalt tevékenység a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3.§ (1) bekezdés a) pontjában körülírt tudományos folyóirat kiadásának támogatása közfeladathoz kapcsolódik,

továbbá

f) és i) pontjában foglalt tevékenység Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 7. és 15. pontjában írt kulturális szolgáltatás illetve ifjúsági ügyek közfeladathoz kapcsolódik, valamint az Országgyűlés által 126/2008 (XII.4) határozattal elfogadott Nemzeti Tehetség Program céljai között szereplő tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezéséhez kapcsolódik, mely tevékenységben a Társulat tanévenként a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2011–2012. évi cselekvési programjáról szóló 1373/2011. (XI. 8.) Korm. határozat, illetve a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet, valamint a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2012. évi felhasználásának szabályairól szóló 34/2012. (X.17) EMMI rendelete alapján kiírt nyílt pályázat útján vesz részt.     

(3) A Társulat rendezvényein nem csak a Társulat tagjai vehetnek részt.

(4) A Társulat

a)      közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat (így pl. nem állíthat, és nem támogathat országgyűlési képviselőjelöltet) szervezete pártoktól független és azoknak* anyagi támogatást nem nyújt,

b)      semminemű támogatást nem fogadhat el pártoktól.

     Teljes függetlenségét nyilvánítja ki valamennyi parlamenti és parlamenten kívüli párttól.

(5) A Társulat nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

 

III. A Társulat Tagjai

 

3.§

*Társulat  tagja lehet:

azzal a feltétellel, hogy a Társulat  céljait támogatja, alapszabályát elfogadja, munkájában részt kíván venni, az előírt, illetve vállalt anyagi hozzájárulást befizeti, és a Társaság tagjai közé felveszik:

a) bármely büntetlen előéletű magyar vagy külföldi természetes személy (a továbbiakban együttesen egyéni rendes tag);

b) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együttesen jogi tag);

Nem lehet tagja politikai párt és munkavállaló érdekképviselet.

(1) A Társulat tagjai rendes tagok, tiszteletbeli tagok, örökös tagok vagy pártoló tagok.

(2) * a/ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

        b)Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni, az alapszabályban foglalt kivételekkel.

        c)Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

        d) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.,

       

 

(3) A Társulat megbecsülése jeléül tiszteletbeli tagokat választhat.

(4) A Társulat örökös tagjává választhat olyan személyt, aki hosszú időn át különösen jelentős munkát végzett a Társulat javára.

(5) A Társulat pártoló tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki elfogadja a Társulat célkitűzéseit, s erkölcsileg és anyagilag támogatja a Társulat tevékenységét.

(6) A rendes és pártoló tagokat az illetékes tagozat vezetőségének javaslatára az Elnökség veszi fel. *A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén 15 napon belül a Választmányhoz lehet fellebbezni.

Tiszteletbeli és örökös tagságról a Választmány dönt, *eljárása megegyezik a rendes és pártoló tagokra

vonatkozó felvételi szabályokkal.

*(7) Tagfelvételi kérelem elutasítása esetén határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

 

4. §

 

(1) A rendes tagok jogai:

a)      részt vehetnek a Társulat minden rendezvényén, továbbá a Társulat megbízásából részt vehetnek külföldi tanulmányutakon, rendezvényeken stb.;

b)      kérhetik a Társulat támogatását a Társulat céljaival összefüggő javaslatok megvalósítására;

c)      felszólalhatnak* és kérdést tehetnek fel a Társulat Küldöttgyűlésén;

d)      választójoguk van a Küldöttválasztó Értekezleten;

e)      megválaszthatók bármely társulati tisztségre;

f)        javaslatot, beadványt, panaszt intézhetnek a Társulat bármely testületéhez;

g)      bírálhatják a Társulat bármely testületének vagy tagjának társulati tevékenységét;

h)     *jogosultak az egyesület szolgáltatásait igénybe venni.

(2) A rendes tagok kötelességei:

a)      megtartani a Társulat Alapszabályát és Fegyelmi Szabályzatát;

b)      részt venni a Társulat céljainak megvalósításában;

c)      rendszeresen fizetni a tagsági díjat, a felvétel évét is beleértve;

*teljesíteni az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket.  

 

(3) A tiszteletbeli és az örökös tagok jogai megegyeznek a rendes tagok jogaival, kötelezettségeik megegyeznek a rendes tagok 4. § (2) bekezdés a), b) pontjaiban foglalt kötelezettségeivel, azzal, hogy az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt és vezető tisztségviselővé nem választhatók.

(4) Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege legalább 600 Ft/év, amelyet legkésőbb minden év július 31. napjáig kell egy összegben, a Társulat házipénztárába vagy a Társulat  bankszámlájára   történő átutalás útján  megfizetni.

A tiszteletbeli, *a pártoló és az örökös tagok *valamint a 70 éven felüliek nem kötelesek tagdíjat fizetni.

 

5. §

 

1) A természetes személy pártoló tag jogai megegyeznek a rendes tagok jogaival, kivéve, hogy nem választ és *vezető tisztségviselővé nem választható, tagdíj fizetésre választása szerint jogosult valamint a döntéshozatali eljárásban csak tanácskozási joggal vehet részt.

(2) A jogi személy pártoló tag jogai:

a)      képviseltetheti magát tanácskozási joggal a Társulat rendezvényein;

b)      igényt tarthat arra, hogy dolgozói részére a Társulat rendezvényeket szervezzen;

c)      kérheti a Társulat segítségét tudományos problémáinak megoldásához és dolgozóinak szakmai továbbképzéséhez,

d)      nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

(3) A természetes személy és jogi személy pártoló tagok kötelességei ugyanazok, mint a rendes tagok  fegyelmi kötelességei. Tagsági díjukat velük egyetértésben az Elnökség külön állapítja meg.

      Költségvetési szerv az egyesület pártoló tagja nem lehet.

 

6. §

(1) A társulati tagság a következő okok folytán szűnik meg:

a)      haláleset;

b)      kilépés;

c)      a tagok sorából való törlés;

d)      kizárás;

e)      jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén.,

       f) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.

*Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja  A felmondásról az egyesület Elnöksége dönt.

(2) A Társulatból kilépni az Elnökséghez küldött írásbeli bejelentés útján lehet. *A bejelentést indokolni nem szükséges.  A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

(3) Azt a tagot, aki tagsági díjával legalább *ötéves hátralékban van, a Választmány törölheti a tagok sorából, *ha ismételt írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének.

*(4) A tagnak a Társulat alapszabályát vagy küldöttgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Választmány - bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárási eljárás szabályait az Alapszabály 14/B.§  tartalmazza a fegyelmi eljárás szabályaival együttesen.    

(5) Az érdekelt személyt tagságának megszüntetéséről a Társulat írásban értesíti.

(6) A Társulatba való újrafelvétel indokolással kérhető a tagság megszűnését kimondó jogerős határozatot követő fél év elteltével.

*(7) A tagjegyzék z alapszabály elkülönített mellékletét képezi.

 

V. A Társulat testületei

 

7. §

 

(1) A Társulat testületei:

a)      a vezető szervek,

b)      a központi szervek,

c)      a szakosztályok,

d)      a tagozatok,

e)      a Választmány, továbbá az Elnökség által kiküldött időszaki bizottságok,

f)        a Küldöttválasztó Értekezlet.

(2) A Társulat vezető szervei:

a)      a Küldöttgyűlés,

b)      a Választmány,

c)      az Elnökség.

(3) A Társulat központi szervei:

a)      az Ellenőrző Bizottság,

       b) a Fegyelmi Bizottság.

 (4) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, azonban olyan témák megvitatása esetén, amelyeknél a nyilvánosság személyiségi jogokat vagy üzleti érdeket sért, a testület dönthet a nyilvánosság kizárásáról.

 

VI. A Küldöttgyűlés

 

8. §

 

(1) A Küldöttgyűlés a Társulat legfőbb vezető szerve.

A Társulatot érintő bármely kérdésben dönthet.

(2) A Küldöttgyűlés

a)      szükség esetén módosítja a Társulat Alapszabályát és Ügyrendjét;

b)      megvitatja a Társulatnak a legutóbbi küldöttgyűlés óta végzett munkáját, meghatározza a soron

 következő  időszak legfontosabb feladatait;

c ) dönt a Társulat éves költségvetéséről, ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni

helyzetéről  szóló jelentésének*elfogadásáról.,

,  megtárgyalja az évi beszámolót, illetve

elfogadja  az előző évről szóló számviteli beszámolót,  meghallgatja az Ellenőrző Bizottság

jelentését,  megállapítja a rendes tagok tagsági díját;

d) elfogadja a Társulat közhasznúsági jelentését;

(e)felülvizsgálja a Választmány megfellebbezett határozatait, és dönt mindazokban a kérdésekben,

 melyeket a Választmány vagy az Elnökség eléje terjeszt;

(f)megtárgyalja a tagok által a küldöttgyűlés időpontja előtt legalább két héttel írásban beterjesztett

 javaslatokat, illetve dönt e javaslatok érdemi elintézésének előkészítésére vonatkozólag;

 g)megvitatja a Szövetség munkáját, és erre vonatkozólag javaslatot tehet;

 h)megvitatja a Társulat pénztárosának jelentését, határoz a fontosabb vagyoni jogügyletek,  szerződések ügyében, illetve jóváhagyja a Választmánynak erre vonatkozó határozatait;

 i)megadja a felmentvényt a leköszönő vezető és központi szerveknek, felelős tisztségviselő tagoknak;   indoklással visszahívhat a Küldöttgyűlés által korábban megválasztott tisztségviselő tagokat;

j)megválasztja névre és tisztségekre szólóan három évre a vezető és központi szervek tagjait és behívási sorrendjük meghatározásával póttagjait, a szakosztályok vezetőit;

 megválasztja határidő nélkül a Társulat tiszteletbeli elnökeit;

(k)dönt magyar és nemzetközi szövetségekbe való be- és belőlük való kilépésről,

   (l)  kimondja az egyesület  más egyesülettel való egyesülést, szétválását vagy feloszlását,

   *megszűnését, az egyesület céljának módosítását

   *(m) dönt a vezető tisztségviselők megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának

     megállapításáról

   *n)gyakorolja a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogokat,  ha a vezető tisztségviselő az

        egyesülettel munkaviszonyban áll;

      *o) dönt az olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet az egyesület saját tagjával,

        vezető  tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

      *p) dönt a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az ellenőrzőbizottsági

        tagok  vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről.,

       *r) megválasztja az ellenőrző bizottság tagjait, dönt  visszahívásukról és díjazásuk

        megállapításáról.,

      *s)  megválasztja a választott könyvvizsgálót, dönt visszahívásáról és díjazásának megállapításáról.,

      *t)  dönt a végelszámoló kijelöléséről.   

        

9. §

 

(1) Az Elnökség a Küldöttgyűlés rendes ülését évente köteles összehívni. Ha a választott tisztségviselők megbízatása lejár, a Küldöttgyűlés napirendjére kell tűzni a tisztújítást.

(2) Az Elnökség a Küldöttgyűlés rendkívüli ülését bármikor összehívhatja. Ha a Társulat teljes taglétszámának legalább egyharmada, vagy Választmányának legalább fele vagy az Ellenőrző Bizottság – a cél megjelölésével – kéri, vagy ha a bíróság elrendeli a Küldöttgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, akkor a Küldöttgyűlést az Elnökség köteles összehívni és 30 napon belül megtartani.

­*A küldöttgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval,

elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható

 módon történő kézbesítésnek minősül:  ajánlott küldeményként illetve a tagnak az elektronikus

 levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön. A meghívó

 tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi

 pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult

 tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a küldöttgyűlés

 határozatképtelensége esetére a megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra

 történő felhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a

megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A meghívót az egyesület székhelyén és

honlapján nyilvánosságra kell hozni. A meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon

belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés

 indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a

 napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén

 a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon

 belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a küldöttgyűlés a napirend

elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének

tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható

határozat,  ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés

megtárgyalásához egyhangúan hozzájárulnak.

A küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A küldöttgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnökök egyike vezeti, aki a napirendi pontok tárgyalását megelőzően kijelöli a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén kijelöli a Választmány által előzetesen megválasztott szavazatszámláló bizottság elnökét és a

8-12 tagból álló szavazatszámláló bizottságot.  

 

 (3) A küldöttgyűlésen a Társulat bármely tagja részt vehet.

(4) Minden tisztújító küldöttgyűlés előkészítése a küldöttválasztó értekezletek összehívásával kezdődik a tagozatok székhelyein. Ezen az értekezleten a tagozat bármely tagja felszólalhat és szavazhat.

(5) A Küldöttválasztó értekezleteket a küldöttgyűlés napja előtt legalább 5 héttel, de legfeljebb 10 héttel kell összehívni *egyebekben a Küldöttgyűlés összehívására vonatkozó eljárási szabályok követésével, értelemszerűen a hely meghatározásának kivételével.

(6) A küldöttválasztó értekezleten a tagozatok minden 10 rendes tag után egy-egy küldöttet választanak

(7) A küldöttválasztó értekezleten a küldöttek megválasztása jelöltlista alapján, titkos szavazással történik. A jelöltlistát a tagozat vezetősége által felkért jelölőbizottság készíti. A küldöttek megválasztására a 19.§ szabályai vonatkoznak. A küldöttválasztó értekezlet a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes.

(8)  A megválasztott küldöttek megbízatása a következő tisztújító küldöttgyűlésig érvényes.

*.

10. §

 

(1) A küldöttgyűlést a Társulat elnöke vagy az Elnökség egyik tagja vezeti. A küldöttgyűlés elnöke előterjeszti a küldöttgyűlés tárgysorozatát, a beérkezett írásbeli indítványokat. Javaslatot tehet mandátumvizsgáló, szavazatszedő stb. bizottságok kiküldésére.

(2) A küldöttgyűlés tárgysorozatához és megvitatandó kérdéseihez bármely társulati tag hozzászólhat, de csak a megválasztott, küldött tagok szavazhatnak. *A tag a Küldöttgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Küldöttgyűlés levezető elnökének az ülés kezdetén átadni.

(3) A küldöttgyűlésen a választások titkos szavazással történnek. Kellő indoklással más kérdésben is elrendelhető titkos szavazás.

(4) A küldöttgyűlési határozatképesség, a határozatok érvényessége, a tisztségekre jelölés és választás tekintetében a 17., 18. § irányadó.

 

 VII. A Választmány

 

11. §

 

(1) A Választmány a Küldöttgyűlésnek alárendelt, az Elnökségnek fölérendelt szerv. Foglalkozik az Alapszabály szerint hatáskörébe tartozó, valamint a Társulat más szervei által eléje terjesztett ügyekkel.

(2) A Választmány az Elnökségnek a Küldöttgyűlés által megválasztott tagjaiból, az előző ciklus főtitkárából, a Küldöttgyűlésen megválasztott 26 választmányi tagból, a Fegyelmi Bizottság elnökéből és a tagozatok egy-egy képviselőjéből áll. A Küldöttgyűlés az esetleg megüresedő választmányi tagsági helyek betöltésére 8 választmányi póttagot választ meg, meghatározott behívási sorrenddel. A póttagoknak a behívás előtt tanácskozási joguk van. Tanácskozási joggal részt vehetnek a Választmány ülésein további meghívott személyek is.

(3) A Választmány 

a)      vezeti a Társulat munkáját két küldöttgyűlés között;

b)      kiküld állandó és időszaki bizottságokat, megszabja feladatukat és hatáskörüket, beszámoltatja őket tevékenységükről, és szükség esetén visszahívhatja tagjaikat;

c)      dönt tiszteletbeli és örökös tagságról, valamint a vitás tagfelvételi ügyekben; töröl vagy fegyelmi eljárás alapján kizár a tagok sorából egyes személyeket;

d)      határoz tagozatok kialakítása ügyében; jóváhagyja a tagozatok vezetőségválasztásait;

e)      kidolgozza és jóváhagyás végett a Küldöttgyűlés elé terjeszti a Társulat Alapszabályának és Ügyrendjének szükségessé vált módosításait;

f)        jóváhagyja az Erdős Központ szervezeti és működési szabályzatát és ellenőrzi annak betartását;

g)      jóváhagyja a Társulat Fegyelmi Szabályzatát, és dönt a Fegyelmi Bizottság megfellebbezett határozataival kapcsolatban;

h)      kijelöli azokat a vidéki tagozatokat, amelyek a következő évben az Elnökségbe képviselőt küldenek;

      i)  kijelöli a Combinatorica és a Társulat egyéb lapjainak főszerkesztőit, egyéb kiadványainak

           szerkesztőit.

     * j ) az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése az Elnökség

        javaslatának megvitatása után.,

 

      *k) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés  hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

      *l) megválasztja a szavazatszámláló bizottság elnökét.

 

(4) A Választmányt az Elnökség évente legalább kétszer hívja össze. Össze kell hívni akkor is, ha ezt a Társulat tagjainak legalább negyede, vagy a Választmány tagjainak legalább fele kéri. A Választmány üléséről a Választmány tagjait az Elnökség írásban, a napirend közlésével, legalább 7 nappal az ülés előtt, *igazolható módon értesíti.*Egyebekben a küldöttgyűlés összehívására vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy határozatképtelenség esetén a határozat  

      meghozatalára az ülés tartása nélkül hozott határozatokra vonatkozó szabályok az irányadóak.

 

VIII. Az Elnökség

 

12. §

 

(1) Az Elnökség a Társulat ügyvezető képviseleti szerve. Foglalkozik az Alapszabály szerint hatáskörébe tartozó, továbbá a más társulati testületek által eléje terjesztett ügyekkel.

(2) Az Elnökség összetétele: elnök, egy budapesti és egy vidéki alelnök, főtitkár, főtitkárhelyettes, pénztáros, a szakosztályok elnökei és titkárai. Tanácskozási joggal az Elnökség ülésein részt vesz az előző ciklus főtitkára, valamint a Társulat minden tiszteletbeli elnöke.

(3) A Választmány jelöli ki, hogy mely vidéki tagozatok képviselői vegyenek részt az Elnökség ülésein tanácskozási joggal.

(4) Az Elnökség az elnökét maga jelöli ki a tagjai közül. * Az Elnökség tagjainak megbízatásának tartama 3 év.

Az Elnökség 

a)      vezeti a Társulat munkáját két választmányi ülés között;

b)      elkészíti a Társulat éves munkatervét;

c)      megvitatja és a Választmány elé terjeszti a Társulat éves költségvetését, megállapítja a pártoló tagok tagsági díját;

d)      gondoskodik a vezető és központi szervek határozatainak végrehajtásáról;

e)      irányítja a szakosztályok, tagozatok, állandó és időszaki bizottságok munkáját;

f)        figyelemmel kíséri a Társulat lapjainak szerkesztését;

g)      kiküld állandó és időszaki bizottságokat, megbízottakat, megszabja feladataikat, beszámoltatja őket tevékenységükről, és szükség esetén visszahívja tagjaikat;

h)      előkészíti a Küldöttgyűlést és a Választmány üléseit;

i)        munkájáról beszámol a Küldöttgyűlésnek;

j)        javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek és a Választmánynak a Szövetség munkájával kapcsolatban;

k)      felvesz a tagozatok vezetőségének javaslatára rendes és pártoló tagokat;

      l)dönt a társulati jutalmak kiosztásáról.,

      *m) összehívja a küldöttgyűlést és meghatározza a napirendi pontjait.,

      n) részt vesz a küldöttgyűlésen és választ ad az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

      o)  nyilvántartja a tagságot.,

      p) vezeti az egyesület határozatait, szervezeti okiratait és egyéb könyveit;

      r) megőrzi az egyesület működésével kapcsolatos iratokat;

      s) dönt a tag felvételéről.,

      t) megteszi a törvényben előírt intézkedéseket az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának

       vizsgálata során és annak  bekövetkezte esetén.,

      u) dönt mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

(5) Az Elnökség határozatai ellen 15 napon belül a Választmányhoz lehet fellebbezni.

(6) Az Elnökséget az elnök vagy a főtitkár hívja össze *legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval írásban, a napirend egyidejű közlésével *elsődlegesen az egyesület székhelyére, igazolható módon. Egyebekben a küldöttgyűlés összehívására vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni a meghívó tartalmára és nyilvánosságra hozatalára is vonatkozóan.

 

(7) Az Elnökség szükség szerint, de kéthavonként legalább egyszer ülésezik.  

 

 *(8) Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

*(9) Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmára a XVII.  fejezet 22.§ (10) bekezdésében foglaltak az irányadók.

      Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

13. §

 

(1) A Társulat vezető tisztségviselői: az elnök, az alelnökök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes és a pénztáros, az ellenőrző bizottság elnöke és tagja. *Ezekre a tisztségekre csak azok választhatók meg, akik:

-         a választott tisztséget elfogadják

-         nagykorú személyek, akiknek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához

-         szükséges mértékben nem korlátozták

-         büntetlen előéletűek és nem állnak e tisztségtől vagy valamely más foglalkoztatástól  való jogerős eltiltás hatálya alatt

-         nem állnak fenn velük szemben a hatályos civil törvényben és a Ptk.-ban foglalt kizáró okok

-         Társulat Elnökségének más tagjaival, továbbá az Ellenőrző Bizottság tagjaival közeli hozzátartozói, illetve élettársi viszonyban nem állnak.

* Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

*A Társulat küldöttgyűlése a  vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Elnökséghez címzett és intézett nyilatkozattal bármikor

lemondhat.

*Ha a Társulat működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő

megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik

hatályossá.

* A vezető tisztségviselő e  tevékenysége során a Társulatnak  okozott károkért a

szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a Társulattal  szemben.

 

­*Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől

 számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon

tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi

 tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

 

*A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a./          amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b./          amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c./           amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d./          amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet

előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

 (2) Az elnök vezeti a Társulat vezető szerveinek üléseit, képviseli a Társulatot más egyesületek, szervek stb. irányában. Felelős a Társulat alapszabályszerű működéséért. Felelősség terhe mellett utalványozhatja a Társulat kifizetéseit.

 *Az elnök köteles a küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

(3) Az elnököt akadályoztatása esetén az általa felkért egyik alelnök helyettesíti.

(4) A tiszteletbeli elnökök tudományos és közéleti tekintélyükkel támogatják a Társulat tevékenységét. Őket a Küldöttgyűlés határidő nélkül választja. A Küldöttgyűlésben és a Választmányban, ill. az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

(5) A főtitkár biztosítja a vezető szervek határozatainak végrehajtását, ellátja a két elnökségi ülés között a Társulat folyamatos ügyintézését, elkészíti a vezető szervek elé terjesztendő beszámolókat, gondoskodik a Fegyelmi Bizottság, a szakosztályok, a tagozatok, az állandó és időszakos bizottságok és megbízottak munkájának irányításáról és ellenőrzéséről. Képviseli a társulatot külső szervek előtt. Felelősség terhe mellett utalványozhatja a Társulat kifizetéseit, és elkészíti a pénztárossal együtt a Társulat éves költségvetési tervét. Akadályoztatása esetén főtitkárhelyettes helyettesíti.

(6) A főtitkárhelyettes segíti a főtitkár munkáját, és a főtitkárt akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti.

(7) A pénztáros felelősség terhe mellett intézi a Társulat pénzügyeit, utalványozza a Társulat kifizetéseit, elkészíti a főtitkárral együtt a Társulat éves költségvetési tervét, valamint a Küldöttgyűlés elé terjesztendő jelentést. Okmányszerűen köteles igazolni a kifizetések jogosultságát. Működését az elnök, a főtitkár és az Ellenőrző Bizottság bármikor ellenőrizheti.

 (8) Az Ellenőrző Bizottság hatáskörét a *IX/14/A. §. (1) bekezdése tartalmazza.

 

*14/A § A Központi Szervek

(1)Az Ellenőrző Bizottság a Küldöttgyűlés által megválasztott elnökből, titkárból, 3 tagból és 2 tanácskozási jogú póttagból áll, a Társulat alapszabályszerű működését és a Társulat költségvetési tervének megtartását ellenőrzi. Betekintési joga van a Társulat vezető és központi szerveinek, szakosztályainak, tagozatainak, állandó és időszaki bizottságainak munkájába; ezek ülésein tanácskozási joggal részt vehet az Ellenőrző Bizottság bármely tagja. Az Ellenőrző Bizottság tagjait rendszeresen tájékoztatni kell a Társulat életéről. Az Ellenőrző Bizottság *köteles a tagok vagy a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a küldöttgyűlés elé kerülő jelentésben is ismertetni. A Társulat irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társulat munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társulat fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. Köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a Társulat működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társulat érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, valamint ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.  Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára – harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az illetékes vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Az Ellenőrző Bizottság működéséről beszámol a Küldöttgyűlésnek.

*(2)Az Ellenőrző Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Nem lehet

elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

*(3) Az ellenőrzőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társulattal szemben.

*14/B §

A Fegyelmi Bizottság a Küldöttgyűlés által megválasztott elnökből, titkárból, 2 tagból és 2 tanácskozási jogú póttagból áll. Kidolgozza és a Választmány elé terjeszti a Társulat Fegyelmi Szabályzatát.  

*Azzal a taggal szemben, aki megsérti a társulat alapszabályát illetve küldöttgyűlési határozatát, vagy aki a társulat céljával összeegyezhetetlen magatartást tanúsít, fegyelmi eljárás folytatható le.

A fegyelmi bizottság ülései

(1)   Az ülések előkészítéséről és összehívásáról a Bizottság elnöke a Titkár bevonásával gondoskodik. Az üléseket írásbeli meghívóval, a napirend megjelölésével az ülést megelőzően legalább 10 nappal meg kell küldeni a résztvevőknek.

(2)   A fegyelmi bizottság ülése határozatképes, ha azon a bizottságból az ülést levezető elnökön és titkáron kívül még legalább egy rendes tag  jelen van.

(3)   Amennyiben a bizottság a hiányzó tagok miatt határozatképtelen, vagy az ülésről időközben távozó tagok miatt határozatképtelenné válik, ugyanazon ügyben 14 napon belül össze kell hívni a bizottságot.

(4)   Határozatait egyszerű szótöbbséggel (a szavazatra jogosultak több mint felének a támogatásával), nyílt szavazással  hozza.

(5)   Az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni.

(6)   A jegyzőkönyvet az ülés levezető elnöke és még egy, az ülés kezdetétől annak bezárásáig részt vevő tagja írja alá.

 

*A bizottsági eljárás menete

(1) A bizottság eljárása a Társaság valamely tagjának vagy testületének a bejelentésére indul.

(2) A bizottság az érvényes bejelentést köteles a kézhezvételtől számított 8 napon belül megvizsgálni és dönteni az eljárás megindításától vagy az eljárás megindításának megtagadásáról.

(3) A bizottság érdemi döntés előtt azzal a figyelmeztetéssel értesíti az érintett tagot, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A tag távollétében akkor hozható döntés, ha az ülésen értesítés ellenére nem jelenik meg és távollétét nem menti ki. Az ülésen a tag számára biztosítani kell a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is részt vehet.

(4) A bizottság által hozható intézkedések:

              -     az eljárás megszüntetése 

-          szóbeli figyelmeztetés,

-          írásbeli figyelmeztetés, 

-          társulati tisztségből való visszahívás,

-          tagsági jogok meghatározott időre szóló felfüggesztése

-          kitüntetés megvonása,

-          kizárási javaslat

(5) Határozathozatal

-          A bizottság határozatait az eljárás megindításától számított 30 napon belül egyszerű szótöbbséggel (a szavazatra jogosultak több mint felének a támogatásával) nyílt szavazással hozza meg.

-          A bizottság a tag kizárása kérdésében a bizottsági vizsgálat eredményét összefoglaló javaslat ügyében az eljárás megindításától számított 30 napon belül titkos szavazással foglal állást.

(6) A bizottság határozata ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Választmányhoz  halasztó hatályú  fellebbezésnek van helye. A Választmány a fellebbezés kérdésében a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles határozni. Határozata ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, - az alapszabály XIII. fejezetében illetve  a Ptk.3:35-3:37 § szabályi szerint - a határozat közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez.   

(7)    A fegyelmi határozatokat írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak

        tartalmaznia kell a határozat alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a

        jogorvoslati  lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal közölni kell.

(8)    A kizárásról szóló határozati javaslatot 8 napon belül a Választmánynak meg kell küldeni,

amely  szerv a  kizárásról a javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt és döntését  8 napon belül  igazolható módon közli az  érintett taggal A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag e fejezet (6) bekezdése szerint jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.

(9)   A Választmány hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyben az érintett felet meghallgathatja illetve a

      tag kérése esetén köteles őt meghallgatni. Eljárása során a fegyelmi eljárásra vonatkozó

      szabályok szerint jár el.

 

 X. A szakosztályok

 

15. §

 

(1) A Küldöttgyűlés a Társulat nagyobb, állandó feladatainak önálló intézésére szakosztályokat létesít. A szakosztályok a szakterületi adottságoknak megfelelő tagokat tömörítik, és ellátják a Társulat céljainak megfelelő előadások, kollokviumok, vándorgyűlések, ankétok stb. szervezésével kapcsolatos teendőket.

(2) A szakosztályokat a Küldöttgyűlés által megválasztott elnökből, alelnökökből és titkárból álló vezetőség irányítja. Működésüket az Ügyrend szabályozza.

(3) A szakosztály vezetősége munkájáról évente legalább egyszer beszámol az Elnökségnek.

(4) A Társulatban a következő szakosztályok működnek: tudományos szakosztály, oktatási szakosztály, alkalmazott matematika szakosztály

 

XI. A tagozatok, helyi csoportok

 

16. §

 

(1) A Választmány tagozatokat létesíthet ott, ahol erre igény merül fel, működési területük kijelölésével.

(2) A tagozat működési területén helyi csoportokat alakíthat. Működési területüket kijelöli, és tevékenységüket irányítja.

(3) A tagozatok működését – amennyiben a tagozati Ügyrend másképp nem rendelkezik –elnökből, alelnökökből és titkárból álló vezetőség irányítja. Ezeket maga a tagozat választja meg három évre. A vezetőségválasztás módját az Ügyrend szabályozza. A vezetőség a tagozat munkájáról időközönként beszámol az Elnökségnek.

 

XII. A testületek határozatképessége

 

17. §

(1) A Társulat bármely testületének határozatképességére vonatkozó alábbi szabályokat a testület ülésének teljes időtartamára alkalmazni kell.

 *Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 (2) A küldöttválasztó értekezletek a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképesek.

(3) A Társulat minden egyéb testülete akkor határozatképes, ha a testület ülésén jelen van a testület szavazati joggal rendelkező tagjainak több, mint a fele.   

(4) Határozatképtelenség esetén a testületet 30 napon belül újabb ülésre kell összehívni, az alapszabályban meghatározott esetek kivételével. Ennek tárgysorozatán az ülésen elintézetlenül maradt napirendi pontok szerepelnek

 *(5) Nincs szükség ismételt összehívásra, ha az eredeti küldöttgyűlés meghívója tartalmazza a

       határozatképtelenség esetére megismételt küldöttgyűlés helyét, időpontját és napirendjét, továbbá

       azt a  figyelmeztetést, hogy a megismételt küldöttgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül

 határozatképes.  

 (6)A megismételt ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, *erre a megismételt küldöttgyűlés meghívójában a figyelmet fel kell hívni.

 *(8)Ha a küldöttgyűlést  a határozatképtelenné válás miatt meg kellett szakítani, az újból összehívott küldöttgyűlés csak azokkal a napirendi pontokkal foglalkozhat, amelyek ügyében határozatképtelenség miatt az első alkalommal határozatot hozni nem lehetett.

 

XIII. Határozathozatal

 

18. §

 (1) A testületek határozataikat általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, *azaz a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok egyszerű szótöbbségével hozzák   meg, valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

      *A Küldöttgyűlés titkos szavazással dönt vezető tisztségviselők és a testületek elnökének és tagjainak 3 évre történő megválasztása kérdésében, vagy ha a titkos szavazást a testület bármely tag kérésére elhatározza.

     *A Fegyelmi Bizottság titkos szavazással dönt a tag kizárására vonatkozó határozati javaslatról. 

 

*(2) A Küldöttgyűlés a jelenlévő tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozatával dönt Társulat  Alapszabályának és Ügyrendjének módosításáról, azonban a döntés érvényességéhez az is szükséges, hogy a 9. § szerint megválasztott teljes küldöttlétszámnak legalább a fele a határozati javaslatot megszavazza.

   *Az egyesület megszűnéséhez és az egyesület céljának módosításához a szavazati joggal bíró valamennyi tag  ¾ - es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

 *(3) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt

      az a  személy,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja.,

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

 

*Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés

 nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági

 jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

*(4)A társulat tagja, vezető tisztségviselője és ellenőrzőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a Társulat  szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

*(5) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a Társulat ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

*(6) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. Egyebekben a Ptk. 3:35-3:37. § szabályai az irányadók. 

*(7) A Társulat testületei - a Küldöttgyűlés és a budapesti küldöttválasztó értekezletek kivételével - sürgős döntést kívánó ügyekben határozhatnak a testület összehívása nélkül is.

A határozati javaslatot a tagok részére írásban meg kell küldeni és részükre a tervezet kézhezvételétől számított nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék a testület elnökének.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek a testület elnökének, amennyi szavazati jogot képviselő tag  jelenléte ülés tartása esetén szükséges lenne. Bármely távollevő tag szavazatának megküldésekor kérheti a testület elnökét új ülés összehívására, bizonyos, általa kifogásolt határozati javaslat megvitatása céljából. Kérését indokolnia kell. A testület elnöke az összes szavazatok összeszámlálása alapján megállapítja, hogy a határozati javaslatok megkapták-e a többséget. Ha egy javaslat a többséget nem kapta meg, akkor dönt arról, hogy 30 napon belül újabb ülést hív össze az el nem fogadott javaslatok megvitatása céljából, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, vagy azokat a testület legközelebbi rendes ülésének napirendjére tűzi. Ha a javaslat többséget kapott, és nem merült fel ellene kifogás, érvényes határozattá válik. Ha többséget kapott ugyan, de kifogás merült fel ellene, akkor a testület elnöke az indokok figyelembevételével dönt, hogy a javaslat határozattá váljék-e, vagy újabb rendkívüli vagy rendes ülésen nyerjen megvitatást

A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

*XIV. Választások

 

19. §

 

(1) A tagozat vezetősége által felkért jelölőbizottság javaslatot tesz a küldöttválasztó értekezleten megválasztandó küldöttekre. További jelöltekre a tagozat bármely tagja tehet javaslatot az Ügyrend szabályai szerint.

(2) A Küldöttgyűlésen megválasztandó tisztségviselőkre a Választmány által felkért jelölőbizottság tesz javaslatot. Lehetőséget kell adni arra, hogy a küldöttek a jelölőbizottság javaslatát kiegészítsék az Ügyrend előírásai szerint.

(3) A választások titkosak. A Küldöttgyűlésen a szavazólapra új név is beírható, az Ügyrendben leírtak szerint.

(4) Minden tisztújító küldöttgyűlés előkészítése a küldöttválasztó értekezletek összehívásával kezdődik a tagozatok székhelyein. Ezen az értekezleten a tagozat bármely tagja felszólalhat és szavazhat.

(5) A Küldöttválasztó értekezleteket a küldöttgyűlés napja előtt legalább 5 héttel, de legfeljebb 10 héttel kell összehívni egyebekben a Küldöttgyűlés összehívására vonatkozó eljárási szabályok követésével, értelemszerűen a hely meghatározásának kivételével.

(6) A küldöttválasztó értekezleten a tagozatok minden 10 rendes tag után egy-egy küldöttet választanak

(7) A küldöttválasztó értekezleten a küldöttek megválasztása jelöltlista alapján történik. A jelöltlistát a tagozat vezetősége által felkért jelölőbizottság készíti. A küldöttválasztó értekezlet a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes.

(8)  A megválasztott küldöttek megbízatása a következő tisztújító küldöttgyűlésig érvényes.

 

XV. A Társulat kiadványai

 

20. §

 

(1) Céljainak hathatósabb előmozdítására a Társulat tudományos, didaktikai, népszerűsítő vagy kultúrpolitikai kérdéseket elemző kiadványokat, füzeteket, könyveket, folyóiratokat szerkeszthet, adhat ki.

(2) A Társulat lapjainak főszerkesztőit a Választmány jelöli ki (közös kiadvány esetén a többi érdekelt féllel egyeztetve), a többi szerkesztőt az Elnökség jóváhagyásával a főszerkesztők. Egyéb kiadványokhoz is a Választmány jelöli ki a szerkesztőt. Feladatukat az Ügyrend vagy a kiadvány működési szabályzata határozza meg.

 

XVI. A Társulat titkársága

 

21. §

 

(1) A Titkárság dolgozói a Társulat alkalmazottai. A Titkárságot a Társulat igazgatója vezeti (a beosztás angol neve: Executive Director). Az igazgatót az Elnökség, munkatársait az igazgató alkalmazza. Ennek megfelelően a munkáltatói jogokat az igazgató esetében az Elnökség, a többi alkalmazott esetében az igazgató gyakorolja. A titkárság munkatársai látják el a Társulat határozatainak végrehajtásával kapcsolatos folyamatos ügyintéző- és szervező-munkát.

(2) Munkájáért a titkárság a Társulat Elnökségének felelős.

(3) A titkárság munkáját a Társulat főtitkára közvetlenül irányítja.

 

XVII. A Társulat pénzgazdálkodása és működésének főbb kérdései

 

22. §

 

(1) A Társulat jövedelmének forrásai:

a)      a rendes és pártoló tagok által fizetett tagdíjak;

b)      az állami szervek által – esetleg a Szövetségen keresztül biztosított – pénzügyi támogatás;

c)      a Társulat kezelésében levő alapítványok kamatai;

d)      a Társulat rendezvényeire befizetett hozzájárulások;

e)      egyéb bevételek.

(2) A Társulat pénzgazdálkodását éves költségvetés alapján végzi.

(3) A Társulat gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

(4) A Társulat önálló gazdasági egységként működteti az Erdős Központot. Az Erdős Központ gazdálkodásának irányítását és ellenőrzését az Erdős Központ Felügyelőtanácsára ruházza.

(5) A Társulat önálló gazdasági egységként működteti a Combinatorica folyóiratot. Működtethet más önálló gazdasági egységeket is (egyéb folyóirat, nyomda stb.), esetleg társtulajdonban. Minden ilyen egységnek saját működési szabályzata van. Ezek az egységek elkülönített számlát kapnak, amely felett az egység vezetői rendelkeznek. A Társulat felügyeli az önálló gazdasági egységek működésének törvényességét.

(6) A Társulat gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységekre fordítja.

(7) A Társulat gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét

      veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

(8)  A Társulat köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni,

       amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.

(9)  Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(10)A Társulat vezető szerveinek üléséről helyszíni feljegyzések alapján  jegyzőkönyvet kell vezetni,

       amely tartalmazza  az ülés időpontját, a megjelentek névsorát, az ülésen hozott határozatok pontos

      szövegét, és hatályát, valamint a határozatok mellett és ellen szavazók és tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet a vezető szervnek két, az elnök által az ülés elején felkért tagja hitelesíti. A vezető szervek üléseinek jegyzőkönyveit éves tagolásban meg kell őrizni; ez képezi a határozatok nyilvántartását. A Társulat központi szerveinek üléseiről a központi szerv titkára és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két személy által aláírt, az ülésen megjelentek névsorát, az ülésen hozott határozatok pontos szövegét, a határozatok mellett és ellen szavazók, valamint a tartózkodók számát tartalmazó jegyzőkönyv készítendő. A testület bármely tagja kérheti az ülésen kifejtett véleményének jegyzőkönyvbe vételét.

(11) A Társulat  a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a

        www.bolyai.hu internetes honlapján, a Társulat  székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán  való

       közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági

        mellékletet minden év május 30. napjáig a www.bolyai.hu internetes honlapján és a Társulat

       székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi.

       A Társulat évente legalább egyszer körlevélben tájékoztatja a tagságot a Társulat működésének

       fontosabb  híreiről, a vezető szerveknek a tagság egészét vagy nagyobb csoportjait érintő

       döntéseiről. Az ilyen döntéseket a Társulat hálózati honlapján a döntést követően két héten belül

       közzéteszi.

(12) A Társulat vezető szerveinek egyes tagokat érintő határozatairól az érintetteket 10 napon belül

       írásban értesíteni kell.

(13) A Társulat kibővített vezetősége (a Választmány és az Ellenőrző Bizottság tagjai és póttagjai,

       valamint a szakosztályok alelnökei) évente legalább háromszor körlevélben kap részletes beszámolót

       a  Társulatban történtekről.

*(14) A Társulat közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem

       nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.

 

(15) A Társulat rendezvényeiről, szolgáltatásairól és az azokra való jelentkezés módjáról, valamint a hazai matematikai élet egyes egyéb eseményeiről heti rendszerességgel minden érdeklődőnek elektronikus posta útján értesítést küld. Ezek a Társulat honlapján is megtekinthetők.

 

XVIII. A Társulat  megszűnésével kapcsolatos előírások

A Társulat megszűnik, ha

- a küldöttgyűlés a feloszlást vagy a megszűnést kimondja, kivéve, ha az egyesülettel szemben eredménytelen végrehajtás volt, vagy a fizetésképtelenséget a bíróság megállapította,

- más egyesülettel történő egyesülését a küldöttgyűlés kimondja,

- a bíróság a Társaságot — a jogszabályokban meghatározott feltételek esetén — feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja,

- fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az egyesületet a nyilvántartásból törli.

A Társulat megszűnése esetén vagyona — a hitelezők kielégítése után — (amennyiben erről a köz-gyűlés külön nem rendelkezik) állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

 

XIX.Vegyes rendelkezések

 

23. §

 

(1) Mindazokban a kérdésekben, amelyekről a Társulat Alapszabálya nem rendelkezik, a Társulat Ügyrendjét és Fegyelmi Szabályzatát kell figyelembe venni.

(2) A jelen Alapszabály hatályba lépése után a korábbról visszamaradt elintézetlen ügyekben is a jelen Alapszabály szerint kell intézkedni.

(3) A Társulat szolgáltatásait bárki igénybe veheti.

(4) A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó

 (költségvetési) támogatás  felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az

 Állami Számvevőszék, az állami vagy  önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból

 juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a  külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet,

 a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint

 az ügyészség látja el.

(5)A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait

 rendezni, illetve  közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan

 teljesíteni.

 

 

 

*Alulírott, mint az Egyesület Elnöke igazolom, hogy a 2011. évi CLXXXI. törvény 38. §. (2) bekezdése

alapján jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások

alapján hatályos tartalomnak.

 

Záradék

 

Ez az Alapszabály az 1966. július 1-én jóváhagyott Alapszabály többször módosított változata, melyet a Bolyai János Matematikai Társulat Küldöttgyűlése *2016….-én fogadott el és ugyanezen napon lépett  hatályba.

 

*Az Alapszabály módosított rendelkezéseit az okirat *dőlt betűvel jelzi.

 

*Alulírott kérelmező a jogi képviselő által ellenjegyezve igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

 

Budapest, 2016.-én

 

                                                                                                ………………………….

                                                                                                       Katona Gyula

                                                                                                         Elnök